2013. szeptember 29., vasárnap

ALMASZÜRET HARANGVIRÁG TANYÁN

Tegnap gyönyörű napsütéses időben megkezdtem az alma szüretet leghűségesebb segítőtársammal Lucy kutyusommal.

Az idei év csodálatos termést hozott a kertben. Gyümölcsből a sárgabarack a szilva és az alma termés is bőséges volt. A körte és a birsalma szürettel még várni kell, de ezek is jó termést ígérnek. Zöldségből is termeltünk borsót, paprikát, paradicsomot, habár ez utóbbit inkább a poloskák ették mint mi. Fantasztikus volt a cukkini és az uborka termés is. Az uborkák között nem voltak ritkák a 30 cm-nél is hosszabb óriás példányok.

Az almafából négy darab található a kertben. Most csak a legnagyobbat kezdtem szüretelni. Nem tudom, hogy hány kilót szedhettem le, de az biztos, hogy még legalább háromszor annyi maradt, ezen a fán. Körben az ágai a földre lógnak a sok termés miatt.

Lucy kutyusom persze végig asszisztálta a szedést. Neki mindenhol ott kell ahol történik valami. Azt tudni kell róla, hogy nagyon szereti az almát, de eddig csak szeletelve ette. Ameddig a lehullott almák csak szépen üldögéltek a fa alatt, akkor még Lüszkét nem nagyon izgatták a szép piros és zöld kerek valamik. Amint viszont beleharaptam egybe, és megnyalta, elszabadult a pokol a kertben.

Lucy úgy döntött, hogy Ő is segíteni kezd a szüretben. A megkezdett almacsutkám és még egy talált fél alma elfogyasztása után a hullott almákat szépen sorban elkezdte bespájzolni a házba. Jutott egy-kettő a konyhába, fürdőszobába, egyet még az ágyam mellett is találtam szépen elrejtve.
Miután ezeket, legnagyobb bánatára egy kivételével, ismét begyűjtöttem nekiláttam az alma feldolgozásának. Ma pite sütés lesz, és a fiacskáim is nagyon örültek a tényleg 100%-os almalének.

 BRigó


2013. szeptember 27., péntek

LEVENDULA BABA

Ebben a tanévben az első közös varrásunkon levendula babákat készítettünk.

A varrogatás jó hangulatban telt, néhányan be is tudták fejezni a kis angyalkájukat. Azoknak akik viszont nem tudtak eljönni a varrásra, vagy nem készültek el a varrással, most közzé teszem a varrási útmutatót.
Első lépésben a hozzávalók, mintás anyagok, pamutfonal a hajnak, hímzőfonal, gombok, vatelin és tömő anyag, szalag és természetesen levendulavirág előkészítése. A szerencséseknek ezeket egy szabásmintával együtt előkészítettem.

Egymáshoz varrjuk a test darabjait, az anyagok sorrendjének meghatározásához használjátok a szabásminta rajzot. A karokat, amire már a kéz anyag előzőleg fel lett varrva az előrajzolt minta szerint körbevarrjuk, majd kifordítjuk. A szárnyacskákat a vatelinnel együtt a minta szerint szintén körbevarrjuk, kifordítjuk, a lyukat kézzel bevarrjuk, majd megvasaljuk.

A test mindkét oldalán a középső sávban elkészítjük a hímzést. A szabásmintára rárajzoltam két változatot, amit ízlés szerint még pluszban a babára lehet hímezni. A testet az oldalaknál körbevarrjuk, úgy hogy a szűkítő nyílásokat és a kifordító nyílást nem varrjuk be. Az anyagot a szűkítőknél oldalt összefogjuk és levarrjuk, úgy ahogyan a neszesszerek aljának kialakításánál szoktuk. Így alakítjuk ki az angyalka vastagságát. Ha itt kisebbet varrunk be a test magasabb és vékonyabb, ha viszont többet, akkor alacsonyabb és ducibb lesz. Kifordítjuk és  kissé megvasaljuk. A karokat kitömjük és a nyílásokat kézzel bevarrjuk. A szárnyakat körben kézzel megtűzzük.

A testet kitömjük, az aljába a kis levendula zsákot berakjuk, majd összevarrjuk a nyílást. A hajnak szánt fonalat a kezünkre tekerjük és középen összekötjük és így a fejtetőre varrjuk. A fej mindkét oldalán a hajat kis copfokba fogjuk és a fej oldalához varrjuk.

Felvarrjuk a kezeket a gombok segítségével, úgy hogy a testet minden öltésnél teljesen átöltjük. Így tehát egyszerre varrjuk fel mindkettőt.Így akár mozogni is tudnak. A szárnyakat ugyanígy egyszerre, a hát átöltésével varrjuk a testhez.
Felvarrjuk a nyakhoz az akasztót is.

Elöl a gallérhoz felvarrjuk a szívecske alakú gombocskát, és elkészítjük a "sminkjét". Itt rózsaszínes árnyalatú arcpirosítót használtunk.

Ha ezzel elkészültünk megfestjük a szemecskéit. Ehhez hobbi festéket használunk. Elsőként a fekete szemeket festjük fel egy nagyobb fejű gombostű segítségével, majd a kis pöttyöcskét az arcra. Ha a fekete már megszáradt egy kisebb gombostűvel ráfestünk egy pici fehér pöttyöt, ettől fog csillogni a szeme. A szájához kis cérnamaradékot fűzünk.
A kezecskéit egymáshoz öltjük, így csinosabban állnak.

El is készült az angyalkánk. El lehet készíteni piros, zöld, karácsonyos anyagból is, és akkor aranyos kis karácsonyi ajándék válik belőle, akár levendulával, vagy karácsonyi illatú potpourrival töltve.
Mindenkinek kellemes varrogatást kívánok!

BRigó

2013. szeptember 8., vasárnap

NOSZTALGIA VILLAMOSOZÁS

A hétvégén különleges utazásra indultunk a fiúkkal, kicsit vissza az időben is. A BKV nosztalgia járatával tettünk egy kis utat Budapesten. A különleges kis járműre kicsit ugyan várni kellett, de megérte.  Nem minden nap utazhat ilyen járművel az ember. A már kívülről is nagyon szép kis villamos kocsi belülről teljesen úgy hatott mintha az ember egy kis ékszerdobozba szállt volna be.


A különleges öntöttvas vázon lévő fa borítású belsőben sok sárgaréz díszítés is helyet kapott. Akkoriban adtak a részletekre. A kapaszkodók és a leszállásjelző csengő zsinórja pedig bőrből volt. Semmi műanyag, semmi bóvli, és csoda szép tisztaság.
A mennyezetet tartó öntöttvas  boltíven felirat olvasható: Tilos a dohányzás! Tilos a köpködés!


A villamost két személy irányította. A Vezető és a Kalauz együttes munkája képen juthattunk csak el a végállomásig. A Vezető fordulásonként átcuccolt a villamos egyik vezető állásból a másikba, mint egy mai villamoson, ámde itt ezt az utat néhány lépéssel a járművön keresztül tette. Minden alkalommal a vezető kart leszerelte, és a kezében átvitte a másik oldalra. És a vezető fülke, mintha egy Steampunk filmbe csöppent volna bele az ember.


A Kalauz eközben a váltót állítgatta, manuálisan, és kezelte az áramszedőt, amelyet szintén kézzel, egy kötél segítségével lehetett átállítani. És igen, kezelte a jegyeket is.


Az utazás kellemes volt, habár a mai kor embere el van szokva a zakatolva rázkódó és néha sipító hangot hallató szerkezetektől. Nekünk azért nagyon bejött. Amerre jártunk mindenki megcsodálta, turisták fényképezték és csodálták a kis járművet, ami minden megállóba érve, habár utasokat nem vehetett fel egy kis csilingeléssel köszönte meg az ott várakozó emberek érdeklődését.
BRigó